Biztosan te is belefutottál már gyanúsan olcsó klímás hirdetésekbe, amik fűtésre ajánlják a készüléket. Sokan azonban nincsenek tisztában vele, hogy bár ma már minden modern klíma tud fűteni, egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan!
Sajnos még a szakmában is sok a tévhit, ami egy rosszul megválasztott készülék után komoly csalódáshoz és felesleges költségekhez vezethet. Sokan olyan paramétereket néznek, mint a csepptálca- vagy karterfűtés megléte, esetleg a „-20 °C-ig tud fűteni” felirat. Ezek azonban önmagukban szinte semmit nem jelentenek. Mindjárt elmagyarázom, miért.
A legfontosabb mutató: Az SCOP érték
Ha klímával szeretnél hatékonyan fűteni, egyetlen dolgot kell igazán figyelned: az SCOP (Seasonal Coefficient of Performance) értéket.
Az SCOP a klíma szezonális fűtési hatékonyságát mutatja meg. Minél magasabb ez a szám, annál hatékonyabban és olcsóbban fog fűteni a készülék.
Ez az érték sokkal fontosabb, mint a hangzatos marketingszövegek. A magasabb SCOP érték jelenti a több plusz jelet az energiaosztály „A” betűje mögött (A++, A+++).
De mit jelentenek a különbségek a gyakorlatban? Nézzünk meg két, ránézésre hasonló, mégis teljesen más tudású készüléket.
1. A „Téliesített” vagy „Fűtésre Előkészített” Klíma
Ezt a kategóriát nevezhetjük a belépő szintnek, ha fűtésről beszélünk. Ezek a készülékek alapvetően megegyeznek egy hagyományos, hűtésre szánt klímával, de kapnak két fontos kiegészítőt:
- Csepptálca fűtés: Megakadályozza, hogy a fűtés közben keletkező kondenzvíz belefagyjon a kültéri egység tálcájába. Enélkül a jég kárt tehetne a ventilátor lapátjában vagy leégethetné a motort.
- Karterfűtés: Biztosítja, hogy a kompresszorban lévő olaj a legnagyobb hidegben se dermedjen meg, így az indításkor azonnal megfelelő kenést kap a kompresszor.
Ezek a funkciók tehát elsősorban a készülék védelmét szolgálják, nem a hatékony fűtést. Bár a gyártók ráírják, hogy akár -20 °C-ig is üzemelnek, a valóságban nagy hidegben már nem tudják leadni a szükséges fűtési teljesítményt. Folyamatosan jegesednek, leolvasztanak, a végeredmény pedig a rossz közérzet és magasabb fogyasztás lesz, hiszen a készülék sok energiát használ el a kültéri egység hőcserélőjének leolvasztására. Ennek oka a kisebb hőcserélő felület, gyengébb kompresszor.
Téliesített készülékeinkért kattints ide
2. A Fűtésre Optimalizált Klíma 🔥
Itt kezdődik a kompromisszummentes fűtés. Ezeket a gépeket kifejezetten arra tervezték, hogy a leghidegebb téli napokon is megbízhatóan és gazdaságosan működjenek.
Mi a különbség?
- Erősebb hardver: Nagyobb, gyakran dupla vagy akár tripla soros hőcserélővel rendelkeznek a kültéri és a beltéri egységben is. A kompresszoruk is erősebb, a hűtőkör felépítése pedig a fűtési üzemre van hangolva.
- Okosabb működés: Fejlettebb a vezérlésük és a hűtőközeg-adagolásuk, ami elengedhetetlen a hatékony működéshez extrém körülmények között is.
- Strapabíróbb alkatrészek: Mivel minden alkatrészt a nagy igénybevételre terveztek, ezek a készülékek jellemzően megbízhatóbbak és hosszabb élettartamúak.
Ezek a klímák nemcsak papíron, hanem a valóságban is képesek komfortos meleget biztosítani, miközben az üzemeltetésük is olcsóbb.
Fűtésoptimalizált (A++) készülékeinkért kattints ide
Fűtésoptimalizált (A+++) készülékeinkért kattints ide
Melyiket válasszam? Segítünk dönteni!
Felmerül a kérdés: akkor mindenkinek a drágább, fűtésre optimalizált gépet kell megvennie? Egyáltalán nem! A kulcs a felhasználási cél. A gyakorlatban három fő kategóriát különböztethetünk meg:
- Elsősorban hűtés, csak minimális fűtés: Ha csak az őszi/tavaszi átmeneti időszakban (kb. 7-15 °C külső hőmérséklet mellett) kapcsolnád be a fűtést, amíg elindul a távhő vagy a központi fűtésed, akkor bármelyik modern, fűteni tudó alapklíma elegendő. Ezek SCOP értéke jellemzően 4.0-4.1 körül mozog.
- Kiegészítő fűtés meglévő rendszer mellé: Ha a fő fűtési rendszered (pl. gáz, fa) mellé szeretnél rásegíteni enyhébb téli napokon (mínusz néhány fokig), akkor egy téliesített/fűtésre előkészített klíma jó választás lehet. Ez már rendelkezik a fent említett védelmi funkciókkal (karter- és csepptálcafűtés). Az SCOP értékük viszont ezeknek is 4.0-4.1 körül van.
- Elsődleges fűtés a legnagyobb mínuszokban is: Amennyiben a fűtést teljes egészében vagy nagyrészt klímával szeretnéd megoldani, akkor kizárólag a fűtésre optimalizált készülék javasolt. Ezek SCOP értéke 4.6-tól indul és akár 5.1 fölé is mehet, ami A++ vagy A+++ energia besorolást jelent.
Laikusként hogyan döntsem el? Nézd az SCOP-t!
Mivel nem szedhetünk szét minden gépet a boltban, szükség van egy megbízható támpontra. Ez pedig nem más, mint a már említett SCOP érték.
Egy 3.5 kW-os készüléknél a 4.6-os SCOP érték az a határ, ahonnan már fűtésre optimalizált gépről beszélhetünk.
Fontos! Az adatlapon mindig a középső (zölddel jelölt) éghajlati övre vonatkozó értéket nézd, Magyarország ugyanis ebbe a zónába tartozik. Aki a melegebb éghajlatra vonatkozó, magasabb értéket tünteti fel, az valószínűleg szándékosan próbál meg félrevezetni.
Remélem, ez a cikk segített tisztázni a különbségeket! Ha szeretnéd mindezt a gyakorlatban is látni, nézd meg a témában készült videónkat:
0 hozzászólás