Sokan a mai napig úgy gondolják, hogy ha klímát vásárolnak fűtési céllal, az csak és kizárólag a kedvezményes H-tarifával éri meg. Ez a vélekedés azonban téves. Sőt, érdemes megfordítani a kérdést: ha klímával szeretnénk fűteni, vajon minden esetben megéri-e beruházni a H-tarifára?
Ebben a cikkben alaposan körbejárjuk a témát, megnézzük a költségeket, és konkrét példákon keresztül kiszámoljuk, kinek térül meg a befektetés, és kinek nem.
Mi is az a H-tarifa és kinek jár?
Kezdjük az alapokkal. A H-tarifa egy speciális, kedvezményes áramtarifa, amelyet kifejezetten a fűtési szezonban vehetünk igénybe.
- Időszak: Október 15. és április 15. között aktív.
- Ár: Jelentősen alacsonyabb a normál (A1 vagy B) tarifánál, jelenleg körülbelül 23 Ft/kWh.
- Előny: A fűtési idényben nincs átlagfogyasztási korlát (rezsicsökkentett limit).
- Mire használható? Kizárólag megújuló energiaforrást hasznosító berendezésekhez, azaz hőszivattyúkhoz és megfelelő hatásfokú (SCOP értékű) klímaberendezésekhez.
- Mi a helyzet nyáron? Idényen kívül (pl. nyári hűtésnél) a klíma 2523 kWh-ig rezsicsökkentett áron, majd a normál A1 tarifával üzemel tovább.
Fontos: A tisztán elektromos fűtőtestek (pl. villanyradiátor, infrapanel) nem köthetők H-tarifára, mivel hatásfokuk (COP 1.0) nem éri el a szükséges minimumot. A régi, onoffos készülékek sem hozzák a minimumot, viszont a modern inverteres klímák már megfelelnek a követelményeknek.
A feketeleves: A H-tarifa kiépítésének költségei
Eddig nagyon jól hangzik az olcsó áram, de a kedvezmény igénybevételéhez komoly műszaki feltételeknek kell megfelelni, ami költségekkel jár.
A legfontosabb szabály: Külön mérőóra szükséges. A szolgáltató külön áramkört ír elő a fűtőberendezések számára. Bár magát a mérőórát a szolgáltató bizonyos teljesítményig (pl. 1x32A) ingyen biztosítja, a járulékos költségek minket terhelnek.
A kiépítés költsége drasztikusan eltérhet a helyi adottságoktól függően. Nézzük a két tipikus forgatókönyvet:
1. „Ideális Eset” (Szabványos meglévő mérőhely)
Ha a jelenlegi villanyóraszekrényed korszerű és van benne elég hely, „csak” a H-tarifás áramkört kell kiépíteni.
- Feladat: Új mérőhelyi doboz beépítése, vezetékezés a klímákig.
- Várható költség: 150.000 – 300.000 Ft
2. „Teljes Átalakítás” (Régi, nem szabványos mérőhely)
Ez a gyakoribb és drágább eset. Ha a régi fa villanyószekrény nem felel meg az aktuális szabványoknak, a szolgáltató a teljes mérőhely átépítését kérheti.
- Feladat: Teljes szabványosítás, új, kétmérős szekrény kiépítése, komplett újravezetékelés, dokumentáció.
- Várható költség: 350.000 – 600.000 Ft (vagy több)
Mikor éri meg a befektetés? Számoljunk!
Itt érkezünk el a lényeghez. A H-tarifa kiépítése egy beruházás, aminek ki kell termelnie az árát. Sajnos a jelenlegi H-tarifát használók jelentős része valószínűleg sosem fogja viszontlátni a befektetett pénzét, mert rossz koncepció alapján döntöttek.
Nézzünk néhány példát a megtérülésre (egyszerűsített számításokkal):
1. Példa: Jó energetikájú ház, a klíma a főfűtés
Egy modern, jól szigetelt családi ház, ahol a fűtést teljes egészében klímákkal (vagy hőszivattyúval) oldják meg. Éves fűtési energiaigény: 10.000 kWh.
Ebben az esetben a fogyasztás nagy része a kedvezményes időszakra esik. Mivel a normál tarifás (A1) keretet a háztartási gépek valószínűleg kimerítik, a fűtés már a drágább sávba esne H-tarifa nélkül.
Konklúzió: Ha a klíma/hőszivattyú az elsődleges és egyetlen fűtési rendszer, a H-tarifa szinte kötelező és gyorsan megtérül.
2. Példa: A „csapda” – Régi ház, klíma csak rásegítésnek
Ez a leggyakoribb forgatókönyv. Adott egy régebbi, szigeteletlen „Kádár-kocka”, évi 2000 m3 körüli gázfogyasztással. A tulajdonos vesz 1-2 klímát, hogy a gázfogyasztást a rezsicsökkentett keret alatt tartsa.
Itt a klíma csak kiegészítő fűtés. Ha ehhez építtetjük ki a drága H-tarifás mérőhelyet (ami régi háznál jellemzőena „Teljes Átalakítás” kategória), a matek nagyon rosszul néz ki.
Konklúzió: Nem érdemes félmillió forintért mérőórát kiépíttetni azért, hogy egy-két, csak rásegítésként használt klíma fogyasztását csökkentsük. Ez a pénz sokkal jobban hasznosul máshol!
3. A „Katasztrófa” Forgatókönyv: Szigeteletlen, B30-as ház
Itt érkezünk el az igazi pénznyelőhöz. Ez a forgatókönyv sajnos rengeteg magyar családot érint: adott egy régi építésű ház, B30-as téglából, szigetelés nélkül, régi nyílászárókkal.
A helyzet: Egy ilyen ház „kifűti az utcát”. Egy fűtési szezonban akár 3000 m3 gáz is elfogyhat. Ez a támogatott keret (kb. 1729 m3) felett bőven milliós többletköltséget jelent évente.
Sokan gondolják, hogy „veszek egy klímát, beköttetem a H-tarifát, és meg vagyok mentve”. Ez azonban tévedés. A hatalmas hőveszteség miatt a klíma fogyasztása is magas lesz, a H-tarifa kiépítése pedig drága. A beruházás belátható időn belül nem térül meg, a gázszámla pedig továbbra is magas marad.
A megoldás: A „Tűzoltó” Kombináció
Mit tehetsz, ha nincs több millió forintod teljes felújításra? A videó számításai alapján létezik egy sokkal okosabb stratégia, ami H-tarifa nélkül is működik:
- Födémszigetelés (Azonnal): A meleg felfelé száll. Ha a padlásra leterítesz 20-25 cm üveggyapotot (akár házilag), azonnal kb. 25-30% energiát takaríthatsz meg.
- Split klíma (Normál tarifával): A födémszigetelés után fennmaradó fűtésigényre használj klímát rásegítésként.
A H-tarifa egy kiváló lehetőség, de nem mindenható.
Ne a már eleve alacsony áron üzemelő fűtésünk fogyasztását csökkentsük egy kedvezményes tarifával hanem azt a fogyasztás csökkentsük ami a számlánk nagy részét kiteszi.
Ha bizonytalan vagy, mindig érdemes szakemberrel konzultálni és pontos számításokat végezni a beruházás előtt.
Ha pedig modern, kényelmes, egészséges és energiatakarékos házat szeretnétek, keressetek minket az energiatudat.hu oldalon.
0 hozzászólás